Strázsáló templom (Aracs, Pusztatemplom)

Múltat strázsál a templom a pusztaság felett,

számba veszi építéseit, s rombolásait,

őshitet őrző temetőt[1], döngölt falú szentélyt[2],

kőbe formált lovast és madarat[3].

a várost, melyben pezsgett az élet,

barbár hadak, melyek pusztították mindezt,

e földek urait, Barankovicsot[4],

Hunyadit[5], s Szilágyit,

szelíd ferences testvéreket[6],

a reményt, mely végül feladott küzdelmet,

magára hagyott templomot, s házakat[7]…

Múltat strázsál a templom a pusztaság felett,

s mint jelenből száműzött királynő,

tűnt korokból von egyenleget,

teheti, hisz megélt majd évezredet:

minden elmúlt és minden elveszett,

de mindezen túl, tört voltában él,

s egy nemzetrésznek lett remény jele.

#Szerbia #Vajdaság #Aracs #AracsiPusztatemplom

[1] az Aracsi pusztatemplomnál egy őskori temetőt is feltártak

[2] a ma már csak romjaiban fennmaradt templom helyén egy XI. századi döngölt falú templom állhatott egykor

[3] „1897-ben Dr. Gerecze Péter régész egy olyan kőlapot tárt fel, amelyet ma a pesti Nemzeti Múzeumban őriznek. A követ egy olyan dombormű díszíti, amelynek ábrázolása valószínűleg az eredeti templom alapítására utal. A kő felső része egy papruhában álló, szakállas férfit ábrázol, aki jobb kezével olyan mozdulattal ad áldást, ahogyan a keleti egyházakban teszik, a bal kezében pedig egy tekercset vagy egy könyvet tart. A pap mellszobra alatt a két egyházalapító fejét láthatjuk. A kőtáblán egy sólyom és egy nyerges ló alakja is látható, amely azt jelzi, hogy a templom alapítói az adott törzs vénei voltak, a pap és az alapító feje mellett pedig egy latin nyelvű, az idők során meglehetősen elkopott, szöveg olvasható.” - https://novi-becej.travel/aracsi-pusztatemplom/?lang=hu

[4] Brankovics György (1377-1456) szerb fejedelem (1427-1456)

[5] utalás Mátyás királyra, aki Brankovics után a térség birtokosa lett, akitől Szilágyi Mihályhoz került a templom

[6] a XIV. századtól ferences szerzetesek szolgáltak a templomban

[7] a templom körül fekvő település pusztulásáról két elmélet is fennmaradt: az első szerint a török háborúk sorvasztották el (1567-ben még 78 adófizető családja volt), a másik szerint az éghajlati változások, a Galád folyó elapadása miatt vándoroltak el lakosai.