Átlépve egy „nincs is” határt, gépre szállok, hogy hozzád repüljek, álmaim s ifjúságom földjére, hol fogant és halt el annyi szép remény, hová lélekben és testben vissza-visszatérek, hogy kilépve önmagamból önmagam legyek.
Repülök, angyal helyett kerozinszárnyon, mert fentről nézve nincs határ, csak tündér bűbáj a történelem: egybefüggő az Isten alkotása, csak az ember botorsága emel falakat.
A felhők felett mindig kék az ég,
a felhők felett álmodozni jó,
hogy sorsom teljes lesz és életem egész,
mit elvesztettem, nyereséggé vált,
tán még a Száműzött is visszatért,
földeden mindezt elhiszem, Erdély.
#Erdély #ErdélyiÚtiképek 2023
Comments