Gyalu - Lehet-e…?
Gyalu vára Erdély kevésbé ismert nevezetességei közé tartozik, pedig igencsak megérdemelné: a szépen felújított épület ezernyi titkot rejt, kezdve a római kortól egészen a legújabbig, s mint cseppben a tenger magában foglalja Erdély egész történelmét. Ragyogott itt a reneszánsz, ostromolta mindkét császár hada, a belviszályok idején a falai között gyilkoltak. Látta Vitéz Mihály (1558-1601), Bocskai István (1557-1606) és II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) hadait, sokszor pusztították el, de mindig újjáépült, utoljára 2014 és 2024 között.
Ma rendezvényközpontként működik, s ezzel mintha visszakanyarodna a története a XV. századhoz, amikor a vár a katolikus püspökök idejében a reneszánsz szellem és élet otthona volt.
Lehet-e…?
Lehet-e átplántálni,
Erdély földjébe, a gyalui várba,
a reneszánszt, az életörömöt?
Szépen faragott kövei[1] állják-e
a lantszó erősebb-e, mint a harci riadó?
Vagy csak rávetül a reneszánsz árnya,
a humánnak hazudott gyalázat:
a szerződések szava írott malaszt marad[4],
főurakat selyemkendővel fojtanak[5],
bilincsbe vert, fej nélküli holtak[6]?
Ha nem is vert itt gyökeret,
reneszánsz stílus, életöröm,
de megmaradt az újjászületés[7],
mert a falak mindig újjáépültek:
mindig volt erő újjákezdeni,
a castrum óta egészen máig.
[1] a fennmaradt faragványok a firenzei késő quattrocento épületek és Mátyás király budai királyi palotájának díszítőelemeivel mutatnak rokonságot
[2] 1660-tól a gyalu vár biztosította Erdélyt a nyugatról jövő török támadásokkal szemben
[3] Giorgio Basta (1550-1607) a Habsburgok nevében 1602-ben ostromolta a várat
[4] 1541. december 29-én itt kötötték meg a titkos gyalui egyezményt, ami Erdélyt Habsburg kézbe adta volna
[5] Báthory Zsigmond (1572-1613) erdélyi fejedelem itt ölette meg Kendi Ferenc és Bornemissza János főurakat
[6] 1839-ben találtak két koporsót a leírt holttestekkel
[7] gondolati párhuzam: a reneszánsz szó újjászületést jelent
Hozzászólások