Szépvíz és Gyimes között,
az erdő, mint szép asszony, igéz,
szerelméért mindent eldobnék:
vágyom, hogy magába fogadjon,
része legyek, eggyé vele,
éltem minden napját
benne töltsem el:
élnék, mint egy fa vagy madár,
napjaim írnának balladát,
melyet csak Isten értene igazán.
