Gondolatok Bornemissza Tibor: Hármasoltár (Triptic) c. festménye előtt

Rozványi Dávid
6 órával ezelőtt
2 perc olvasás

2025-ös erdélyi körutunk során ellátogattunk Nagybányára is, ahol a Várvédő Galériában egy rendhagyó tárlatvezetést tartottunk, s ezt követően hívtak minket, hogy másnap délelőtt látogassunk el a Nagybányai Művészeti Központba. A Központban kitüntető kedvességgel vezettek körbe minket, s bár az útiterv szerint indulnunk kellett volna, de a varázslatos kiállítás, ami Nagybánya festészeti örökségét mutatta be, rabul ejtett. A transzilvániánus hagyományoknak megfelelően, a képek alatt három nyelvű (román, angol, magyar) feliratok, a nevek románul és anyanyelven kiírva, s végül: a születési országot történelmileg hitelesen adták meg (pl. Osztrák-Magyar Monarchia – Magyar Népköztársaság). Tudom, apróságnak tűnik, de jó példa arra, hogyan lehet a jelent és a múltat, a többségi nemzet és a kisebbség tudatát harmóniába hozni.

A kiállítás központi eleme Bornemissza Tibor (1880-1960): Hármasoltár (Triptic) c. festménye. A kép magába szippantja a látogatót: egyszerre szakrális és profán alkotás, értelmezéstől függően. Lehet a festő szándéka szerint egy új művészeti stílus születéseként értelmezni, de akár egy modern korba helyezett betlehemi történetként is. Nem csoda, hogy sem a közönség, sem a nagybányai művésztelep sem tudta igazán befogadni.

Az arcok tipizáltan hétköznapiak: nincs rajtuk semmi fennkölt, semmit átszellemült… Még annyi sem, amennyi egy emberi gyermek születése indokolna, nemhogy a megváltó. A nők modern, világias ruhát hordanak. Éva meztelensége is provokatív: nem az ősanya természetes ruhátlansága, hanem a levetkezett nőé, bőrén elválnak a rejtett és napérte felületek.

Talán bocsánatos, hogy elsősorban nem a művész szándéka alapján értelmeztem a festményt, hanem saját benyomásaim alapján, hiszen a nagy művek egyik jellemzője a sokféle értelmezhetőség.

Ha születtél volna, Uram, Nagybányában,

és nem Betlehemnek városában,

vajon kik lettek volna az elsők, kik köszöntenek,

mielőtt a pásztorok és a bölcsek ideérnek?

Asszonyok és nők, divatos ruhában,

vagy egy férfi, ki csak panaszkodni tud?

Megjelent volna Ádám és Éva,

levetkezve ruháik s bűneik,

s tán még Ábel is életre kelt volna?

Kísért-e volna Szent Anna,

hogy messzire szakadt unokáját lássa?

S vajon tudott-e volna örülni Mária,