2022. március 23.
Néha elgondolkodom azon, hogy hogyan válik egy mű „klasszikussá”. A Boldogságbolt több, mint egy évtizede terjed az interneten, felolvasásokon és előadásokon, s bár a feldolgozások sokszor voltak modernek és formabontók, de a mű alapelemeit mindig azonos módon jelenítették meg. Az öreg örmény mindig megfontolt és türelmes volt, a ruházata régmúlt időket idézett, a boldogságok könyv formájában jelentek meg, a szereplők személye néha, igaz, hogy változott, de alapvetően mondanivalójuk, személyiségük hűen követték az eredeti történetet.
Az Újvidéki Művészeti Akadémia harmadéves színészosztályának vizsgaelőadása, melyet Kecskeméten, a Szín-Tár, Színművészeti Egyetemek Találkozóján is előadtak, szakított a klasszikus hagyományokkal, inkább a mű továbbgondolása, mintsem előadása volt. Mondhatni, fiatalon pimaszsággal fordították le a kettőezres években született történetet a kétezerhúszas évek nyelvére. Mindent összevéve az utóbbi évek egyik legeredetibb Boldogságbolt előadása született meg, ma este erről szeretnék mesélni.
Illeszkedés
Az előadás címe „Hétötöd”, arra utalt, hogy öt különböző nem drámai mű dramatizált változatát fűzték egybe (Moskát Anita: Gumicukorszív; Agatha Christie: Fülemüle-villa; Makai Máté: Szürke program - szünet - Boldogságbolt, Kira Poutanen: A csodálatos tenger). Szinte mindegyik jelenet más és más műfajt jelenített meg, a sci-fi-től a monodrámába hajló fogyókúranaplóig, azonban az ügyes rendezés finom utalásokkal egymásra építette a független történeteket. Pl. a kávé megjelent, mint a reklám tárgya, a házastársi együttlét jelképe, a gyilkosság eszköze, hogy aztán a Boldogságboltban a kicsiny, hétköznapi örömöket jelenítse meg. Hasonló utalás volt a Faust, ami később a Boldogságboltban kapott jelentést.
A rendezővel és a főszereplővel
Rendezés
Mint említettem, a rendezés szakított a hagyományokkal: a pult helyét egy öreg zongora foglalta el (ez utalásként is értelmezhető az „Akiknek sikerült – egy Boldogságbolt történet (Boldogságbolt 2)”-re), a boldogságok nem könyvespolcon helyezkedtek el, hanem öltözőszekrényekben, s nem könyvek, hanem különböző színű folyadékok testesítették meg azokat. Mindezek ellenére a rendezés élt a továbbgondoltatás eszközével: ahogy az eredeti történetben is sok utalás található, amit az olvasónak kell felismernie, a rendezés is élt a kimondatlan vizuális utalásokkal: pl. a gördeszka, amin az öreg örmény közlekedik időnként, vagy a darab közepén megjelenik egy feltekert szőnyeg, ami csak akkor kap értelmet, amikor Kleopátra szóbakerül – kigöngyölik, így utalnak arra, hogy az egyiptomi királynő hogyan hódította meg Caesar szívét. Az üzlet megkötésének folyamatát is ötletesen oldották meg, a korábbi előadásokban megszokott dobozátadás helyett, itt az érintés és gyűrű misztikája jelent meg.
Rendező, dramaturg: Varga Benjámin, konzulens: Góli Kornélia
Történet
A történet íve nem változott meg: a mesélő betér a Boldogságboltba, ahol tanúja lesz néhány vásárló boldogságvágyának, meghallgat néhány történetet a régmúlt időkből, majd a felkínált boldogságok közül a kis örömök csendes boldogságát választja. Azonban minden mást továbbgondoltak: nem a jól ismert mondattal („Valójában egy antikváriumot kerestem, a budai Öreg utcában…”), hanem az öreg örmény játékával kezdődött, ahogy felkészül a bolt megnyitására. A zárógondolat, mely szerint az emberek ma már inkább a boldogtalanságot választják, többször is előkerül. A szereplők kicsit megváltoztak: a sikert nem egy karrierre vágyó fiatalember kéri, hanem Charlie Sheen – természetes választás az Akadémia hallgatóitól. A nő, aki szerelmet szeretne, már megelőlegezi A boldogtalanságbolt (#boldogságbolt4, Boldogságbolt 4) nőalakját: nem is igazából a szerelmet, inkább a hódítást keresi. Új alakként jelenik meg a rabló (Robin Hood). Érdekes felvetés, hogy mi történik akkor, ha valaki rossz szándékkal tér be a Boldogságboltba - korábban csak utalás történt erre (Hitler személye, akinek a nevét sem ejti ki a boltos). Ádám (mint az első ember) szintén új szereplő, az ő esetében nyitott a kérdés, s itt köszön vissza a korábbi jelenet, amiben az egyik szereplő Faustot olvasott: az öreg örmény egy utazást ígér neki, s az Ember tragédiáját adja a kezébe, mint a boldogság tárgyiasulását. Különös játéka a sorsnak, hogy én már tudom azt, amit a fiatalok nem tudhattak: a Boldogságbolt könyvkiadásában (ha Isten megsegít, májusban kerül az olvasók kezébe) az öreg örmény első üzletfele valóban a paradicsomot éppen elhagyó Ádám lesz… A mesélő alakja a darabban sokkal inkább életteli, sokkal játékosabb, sokkal aktívabb, mint az eredeti történetben, a boltos távollétében megpróbálja helyettesíteni, egy pillanatra személye, mint Ádám potenciális társa egyetemes dimenziót kap, de a zárójelenetben visszatér a csendes örömök boldogságához.
Színészek
Öreg örmény: Ágyas Ádám. Ádám szakított az öreg örmény klasszikus megformálásával: inkább túlmozgásos alak, aki hányaveti ruházatával is hangsúlyozza, hogy nincs otthon ebben a világban, fásult türelmetlenséggel nézi a hozzá betérő embereket, akik maguk sem tudják, mi az a boldogság, amire vágynak. Táncos mozdulatai, néha éneklésbe áthajló hangja egy sámánt idézett. Játékát különös, néma, finom humor hatotta át, amit a közönség megértett és díjazott. Lendületet, különös hangulatot adott a darabnak, szürreálissá formálva az eredeti Dickens-i hangulatot.
Mesélő, nő: Szabó Regina. Regina, a mesélő férfi szerepét nőiessé formálta, s a színtelen szerepbe életet vitt, szinte percenként váltogatva a kamaszlányos boldogságvárást, az élet által követelt szerepnek eleget akaró felnőttet és az öregasszonyos bölcsességet. Személyében egyesítette a boldogságra vágyó emberiség összes arcát, úgy, hogy közben konkrét személy tudott maradni.
Charlie Sheen, rabló (Robin Hood), Ádám: Kőműves Csaba Bence. Csaba a jelenetben három szerepet is vitt, mondhatni jutalomjáték volt az övé: kezdve a karrierje elején álló, de már kiégett színésszel (Charile Sheen), a primitív erőszakos rablón keresztül a világra tág szemmel rácsodálkozó Ádámig.
Nagyságos asszony (Oprah Winfrey): Dupák Fanni. Fanni megformálásában a nő elsősorban nem szerelemre, hanem hódításra vágyik, finom játékával parodizálta a nagyvilági hölgytípust, akinek egyetlen célja a férfiak leigázása. Rendelkezett a jó színészek azon képességével, hogy képes legyen eljátszani azt, ahogy ez a bizonyos nőtípus túljátssza a szerepét, hogy nem mer őszinte lenni, anélkül azonban, hogy pillanatra is ripacskodásnak tűnt volna, inkább az „aha” élményt erősítette, hogy igen, sok ilyen őszintétlen emberrel találkozunk a való életben is.
Zsák (Jacques): Hodik Annabella. Annabella szereplése az egyik legszellemesebb rendezői megoldás volt a darabban: amikor Charlie Sheen a potenciális hölgypartnerek iránt érdeklődik egy fiatal hölgy, akit deréktól felfele egy fekete szemeteszsákot visel, futott keresztül a színpadon. Bár Annabellának csak a combjai látszódtak ebben a szerepben, kihangsúlyozva, hogy a promiszkuitás, az öncélú szexualitás tárgyként kezeli a másik embert, más jelenetben, pl. a „Szürke program”-ban megcsodálhattuk jellemjátszó képességét.
Árufeltöltő: Dupák Fanni. Sokakban felmerül, hogy honnan szerzi be az öreg örmény az árut, a felkínált boldogságot? A Boldogságbolt-univerzumban két válasz van erre: az emberek becserélik régi boldogságaikat egy újabbra, másrészt egy angyal segíti az öreg örményt. Az előadás az utóbbi verziót jelenítette meg, de az angyal egy pizzafutár képében jelent meg. Bár ez egy klasszikus epizódszerep volt, de meg kell jegyeznem, hogy Fanni a Gumicukorszív főszerepében emlékezetes alakítást nyújtott.
Összegzés
Az Újvidéki Művészeti Akadémia Boldogságbolt előadása nem sorolható a klasszikus előadások sorába - azonban nem a klasszikus alkotások-e azok, amiket minden kor megpróbál a maga világszemléletének megfelelően újraértelmezni? Ezt az előadást elsősorban azoknak ajánlanám, akik már ismerik az alaptörténetet és szeretnék egy új értelmezéssel is gazdagítani a bennük élő képet.
Érdekes volt figyelni a közönség interakcióit a darab közben: ezek a tehetséges fiatalok képesek voltak arra, hogy játékukkal a Boldogságbolt különös világába szippantani őket. Bár alapvetően író vagyok, nem kritikus, de a feleségemmel együtt azt mondtuk hazafelé menet: érdemes volt ezért az előadásért elutazni Kecskemétre, remélem, még sokszor előadják Újvidéken és a határon innen is!
A mesét tartalmazó Boldogságbolt c. könyv megrendelhető ide kattintva!
Gratulálok! Legyen még sok-sok kellemes hasonló élményben részed/részetek!