Álarcban járok nap, mint nap, mutatva mindenkinek mily jó és igaz vagyok, giccsfestő harsogó színeivel festett portrét emelve magam s mások közé.
Bárcsak lennék mez-telen, bárcsak bátran lennék gyenge és esendő, ha mernék lenni önmagam, s nem félnék, hogy a világ megítél.
Bárcsak feledném önmagam, mindazt, mit magamról hiszek, s Jézust hordoznám egy életen át az Ő arcát viselném, s lennék Krisztus-hordozó, képmutató - de e kép már Istené.
Комментарии