Ki ne hallott volna Kinizsi Pálról (1431-1494)? Mátyás király legyőzhetetlen hadvezére, aki egy malomkőt használt szervírozáshoz, mikor a királya megszomjazott, aki négyesben táncolt a törökökkel a kenyérmezei ütközet után (igaz, táncpartnerei, akik közül egyet-egyet a karjaiban tartott, a harmadikat pedig a fogai között, nem élvezték ezen mulatozást, lévén, hogy már korábban elhaláloztak) – ezt mindenki tudja róla. De azt talán kevesebben tudják, hogy Mátyás halála után is fenntartotta a rendet az országban (meglehetősen rugalmasan ebbe az is belefért, hogy Corvin Jánost, Mátyás király természetes – értsd: házasságos kívül született – gyermekét, akinek korábban hűséget esküdött, kiverje az országból), elűzze nem csak a német-római császár seregeit, hanem több, mint hatvanévesen felmentse a hadászati értéke mellett jelképnek számító Nándorfehérvárt is. Itt akkurátusan megkínoztatta és kivégeztette a várat feladni akaró katonákat, majd szélütést kapott… Más ember ilyen esetben visszavonult volna, hogy lelkét csendben és nyugalomban felkészítse a Teremtőjével való találkozásra, azonban Kinizsit más fából faragták: hordszéken vitette magát és még félig bénán is betört Szerbiába, hogy a török ellen hadakozzon. Szendrő várának ostroma közben érte a halál. Egy molnárlegény nem akármilyen karrierje volt az övé, aki a történelmi viharok között is híven szolgálta hazáját, s a birtokában lévő Nagyvázsonyt felvirágoztatta: nem csak várat épített (a kevés megmaradt lakótorony egyikét), hanem, még romjaiban is felséges kolostort építtetett a pálosoknak (ha már arra járunk, érdemes azt is felkeresni) és plébániatemplomot a helyieknek.
Kinizsi – ahogy szeretünk rá emlékezni
Árnyéka ráborult az országra, s mint tudjuk, a nagy emberek árnyékában nehéz megmaradni. Felesége, Magyar Benigna (1465-1526) sem tudott felnőni férje emlékéhez. Nem sokáig viselte az özvegyi fátylat, s igent mondott Horváth Márknak, aki azonban egy lovas balesetben életét vesztette (1508). Azonban három a magyar igazság, s Benigna újra megházasodott, s tanulva az előzményekből, egy ügyes fiatalembert, Kereki Gergely lett. Kereki sokoldalú tehetség volt, s képességeit többek között a közokirat-hamisítás és templomgyújtogatás területén is kamatoztatta. Felesége megértően viseltetett férje hobbijai iránt, hiszen, mint tudjuk, senki sem tökéletes, de amikor tudomására jutott, hogy életének párja nem csak keresi más hölgyek kegyeit, de gyakorta meg is találja, úgy döntött, kézbe veszi az ügyet. A kéz, jelen esetben, mivel abban a korban a válóper fogalma ismeretlen volt, néhány bérgyilkos kezét jelentette, akik rövid úton bevégezték Benigna harmadik házasságát is, s ráadásul, igencsak tapintatlanul, a hűtlenkedő férjek megnevelése céljából, a hullát ízlésesen a Nagyvázsonyi vár árkába helyezték el.
Így nézhetett ki az általa emeltetett pálos kolostor fénykorában
A XVI. század elején a statisztika tudománya még gyerekcipőben járt, az azonban még akkor is feltűnő volt, hogy a nagyvázsonyi úrnő férjének lenni nem túl perspektivikus foglalkozás, így Beginát perbe fogták. A bírák nem értékelték a férj halálának fent említett oktatási célzatát, így a hölgyet fej- és jószágvesztésre ítélték. II. Lajos király azonban értékelte a háromszoros özvegy vagyoni állapotát, így apja és férje érdemeire való tekintettel kegyelemben részesítette.
Nagyvázsony látképe még ma is Kinizsit dicséri
A vár a magasból
Hősiesség és kicsinyesség, nagyság és alantasság jellemezte ezt a kort… Hogy aztán 1526-ban mindennek vége szakadjon. II. Lajos király, mivel már nem voltak Kinizsi kaliberű hadvezérei, meghalt Mohács közelében, s Magyar Benigna ugyanebben az évben halt meg a felvidéki Zsolnalitván.
Végérvényesen lezárult a középkori Magyar Királyság története. Voltak még hősök és bűnösök, de a három részre szakadt ország már nem adott nekik tért.
Utószó: a Nagyvázsonyi várban, amelynek krónikáját anno szépséggel és szennyel írták, 1756-ban pálinkaégetőt nyitottak. Ne keseregjünk ezen: ha nem így történt volna, lehet, hogy ez a várunk is az enyészet martaléka lett volna.
Mégis, van abban valami kisszerű, valami nagyon is magyar, hogy az egyik legnagyobb hadvezérünk várának megmaradását a kisüstinek köszönhetjük.
A vár honlapja: http://kinizsivar.hu/
Egykor nem ilyen békés volt a kilátás
Feltárul előttünk a múlt
