Lullázás… Furcsa, nem létező magyar szó, mégis használom. Az utóbbi években vissza-vissza értünk ebbe a kis Somogy megyei faluba, hogy innen kiindulva fedezzük fel a Balaton közeli érdekes helyeket. Mert a Balaton nem csak a vízpartról és a lángosról, nemcsak a vízparti sütkérezésről szól, hanem ezeknek az alig, vagy kevésbé ismert helyeknek a felkereséséről is, a lélek és a szellem töltekezéséről. Így, ha azt mondom, „lullázás”, valami ilyesmit értek alatta: megszállni egy szép faluban, aminek lelke és meséje van, s egyensúlyt teremteni a test, a lélek és a szellem pihenése között.
Ha nekiindulunk Lullának, útközben is meg-meg állunk félúton, hogy felfedezzük, mennyi csodát rejt Magyarország Budapest és Balaton közti része.
Idén első úticélunk a Bory-vár volt: azt hiszem ez a hely minden turista bakancs-listáján szerepel. A vár sok szempontból egyedülálló kincs: szerepel a Guinness Rekordok Könyvében, mint a világ legnagyobb olyan épülete, amit egyetlen ember emelt; Bory Jenő (1879-1959) rendszereken keresztül építette, 1923-tól kezdve, egyszerre otthon, műterem és kiállítóhely. Rendkívül látványos hely, nem véletlen, hogy csak a googlemaps-en több, mint 35 ezer kép szerepel róla – mégis, a „látványossága” elfedi a vár igazi titkát.
Vannak, akik II. Lajos bajor király kastélyaihoz hasonlítják a Bory-várat, azonban tévútra visz ez az összehasonlítás. A legtöbb vár, amit az elmúlt idők stílusában emelnek, egy ideális álomképet rögzít az adott korról, figyelmen kívül hagyva, hogy a valódi várak korszakokon keresztül épültek, s minden nemzedék hozzáadott valamit. Bory Jenő képes volt időben organikusan egymáshoz illeszteni az épületeket, egységes stílusban, mégis történelmi logika szerint elrendezve azokat. A történelmi várakhoz hasonlóan itt is megtalálható a lakótoronynak megfelelő épület, a védelmi rendszerek elemei, a kertek, ugyanolyan elrendezésben, mint az öreg várakban. A vár bejárásához ajánlott útvonal is ezt a logikát követi.
A Bory-várat egyszerre könnyű és nehéz fényképezni: könnyű, mert rendkívül hálás fotótéma, gazdag a részletekben, de nehéz is, mert az összhatás szinte ábrázolhatatlan. Több száz kép készíthető a nagy egészt szolgáló műalkotásokról, de ezek az alkotások: festmények és szobrok csak együttesen értelmezhetők. Pl. egy szép női akt már önmagában is értelmezhető lenne, de itt az igazi értelmét akkor látjuk meg, ha összevetjük azokkal az alkotásokkal, melyek hitvesét ábrázolják. Bory Jenő szemében minden női szépség csak bevezetője, prelúdiuma volt annak a szépségnek, amit felesége jelentett számára. Órákig kell sétálgatni a várban ahhoz, hogy ezt a harmóniát egyáltalán megsejthessük.
Ezzel el is érkeztünk ahhoz a titokhoz, ami engem legjobban megfogott: a hitvesi szeretethez, ami alapja az egész épületnek. A legtöbb művész kétségbeesetten keresi a női szépséget, költőien kifejezve virágról virágra száll, Bory Jenő azonban feleségében, Komócsi Ilonában találta és őrizte meg a teljességet, s azt hiszem, ez az a titok, amiért korunkban, a flexibilis párkapcsolatok idején érdemes felkeresni ezt a várat, mert a kövek az igazi, a megteremtett boldogság titkát őrzik.
Fényképek: Böősi Tündi - további fényképek ide kattintva érhetők el
Bővebben: http://bory-var.hu/
Néhány gyakorlati tanács: a vár személygépkocsival könnyen megközelíthető, könnyű parkolóhelyet találni a közelben, viszont érdemes napos, száraz időben felkeresni, mivel a terek nagyrésze nyitott, s legalább 2-3 órát érdemes a látogatásra szánni. A vár tavasztól kezdve minden nap fogadja látogatóit, azonban a téli időszakban érdemes felkeresni honlapjukat, hogy mely napokon hogyan tartanak nyitva.
