Lullázás 9.: A királyhű félsziget (gondolatok boldog IV. Károly királyról)

Rozványi Dávid
2020. ápr. 1.
2 perc olvasás

Nehéz megválaszolni a kérdést, hogy melyik a legkirályhűbb település Magyarországon, de érzésem szerint, Tihany megérdemli ezt a címet.

Furcsa játéka a történelemnek, hogy az első magyar király, István Szent lett, s az utolsó pedig, IV. Károly (1887.augusztus 17.–Funchal,Madeira szigete,1922.április 1.) boldog – mondhatnánk, hogy a magyar királyok története a szentség története, ha nem lett volna bőséges ellenpont az első és az utolsó magyar király között.

István élete, emberi szemmel kudarc volt: fia, aki tovább vihette volna a koronát, meghalt (az is a magyar történelem sötét kérdése lehet, hogyan), szövetségesei támadták, kijelölt utóda idegenszívű volt.

Boldog IV. Károly király mellszobra Tihanyban

Károly sorsa is kudarc volt, mint az utolsó magyar királynak és osztrák császárnak, a történelem dicstelen szerepet osztott. Már trónra kerülését is tragédiák sorozata tette lehetővé: Rudolf trónörökös (ahogyan abban a korban nevezték: Rezső királyfi) öngyilkossága, Ferenc Ferdinánd erőszakos halála után lehetett csak Ferenc József utóda. Uralkodásának elején békét keresett, az esetet a Sixtus-levelek néven jegyezte fel a történelem: a franciák ezeket a leveleket nyilvánosságra hozták, ellentétet szítsanak a Központi Hatalmak, Németország és Ausztria-Magyarország között. II. Vilmos német császár ekkor nem mindennapi politikusi készségről lett tanúságot: nem tett szemrehányást Károlynak, hanem csak annyit mondott, hogy ebből is látszódik, hogy a háborút nem ők, hanem az Antant akarja…
Károly elveszítette a Világháborút: lehetne csökkenteni a felelősségét, de a vezetés alapelve, hogy mindig a vezetőnek kell viselnie a felelősséget. Lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról, s népeire bízta, milyen formában keresik a boldogulást. Híven esküjéhez nem egyezett bele Magyarország feldarabolásához, s mikor a nép- és tanácsköztársasági közjáték után Magyarország újra királyság lett, kétszer is megkísérelt visszatérni. Második visszatérése során, bár talán győzhetett volna, a Budaörsi csata alatt úgy döntött, hogy királysága nem éri meg, hogy polgárháborúba sodorja az országot, így feladta a küzdelmet. Fogságba került, s egy angol monitoron hagyta el Magyarországot – örökre.

A szoba, ahol az utolsó magyar király utolsó éjszakáját töltötte hazai földön…

Utolsó magyarországi éjszakáját Tihanyban töltötte…

A félszigeten sétálva lépten-nyomon IV. Károly emlékébe botlunk. Egykor a tihanyi apát tiltakozott az ellen, hogy a királyt nála szállásolják el, mivel úgy érezte, hogy nem tud méltó szállást kínálni neki. A templom oldalán az 1914-18-as világháború hősi halottainak neve felett ez szerepel: „Istennel, Királyért és Hazáért”. Nem messze az apátságtól IV. Károly emlékét őrzi a kálvária…