Ma este egy merĂ©sz elmĂ©letet szeretnĂ©k megosztani veletek. Nem azt kĂ©rem, hogy igazat adjatok nekem, inkĂĄbb csak azt, hogy gondolkozzatok el rajtaâŠ
Ăvekkel ezelĆtt egy oktĂłberi vasĂĄrnap a Pilisbe kirĂĄndultunk, s Ăștközben megĂĄlltunk PilisszĂĄntĂłn, Ășgy idĆzĂtve, hogy a Szentmise utĂĄn mĂ©g nyitva talĂĄljuk a templomot Ă©s megcsodĂĄlhassuk a kriptĂĄban kiĂĄllĂtott csodĂĄlatos pĂĄrja nincs, szĂĄntĂłi keresztet.
S ahogy néztem egy mese fogalmazódott meg bennem. Nem történelmi teória, inkåbb csak egy gondolatsor, ami talån igaz, talån nem.
NĂ©zzĂŒk az ismert tĂ©nyeket!
1217â1221 között zajlott az V. keresztes hadjĂĄrat, II. AndrĂĄs kirĂĄlyunk vezetĂ©sĂ©vel (nemzeti operĂĄnk, a BĂĄnk bĂĄn is ebben a korban jĂĄtszĂłdik). KevĂ©sbĂ© ismert tĂ©ny, hogy a kirĂĄly hazatĂ©rte utĂĄn (1218) magyar katonĂĄk mĂ©g maradtak a Szentföldön Ă©s rĂ©szt vettek Damietta egyiptomi kikötĆvĂĄros sikeres ostromĂĄban.
A keresztes hadjårat ezen része része is sikertelen volt; 1221-ben az egyiptomi szultån a vårost visszafoglalta.
Boldog ĂzsĂ©b (1200-1270) esztergomi kanonok a tatĂĄrjĂĄrĂĄs (1241-1242) borzalmai hatĂĄsĂĄra magĂĄba szĂĄll Ă©s a remetesĂ©get vĂĄlasztotta (1246). SzĂĄntĂł közelĂ©ben egy barlangot vĂĄlasztott szĂĄllĂĄsĂĄul, hogy Ă©letĂ©t a magĂĄnyos Isten-szolgĂĄlatnak szentelje. 1250 körĂŒl csodĂĄs lĂĄtomĂĄsa volt: lĂĄngnyelveket lĂĄtott az erdĆben, melyek egy hatalmas tƱzben egyesĂŒltek; ebbĆl megĂ©rtette, hogy az a hivatĂĄsa, hogy a szĂ©tszĂłrt remetĂ©ket egyetlen rendben egyesĂtse.
Ăs most jöjjön a mese:
Nem lehetsĂ©ges-e, hogy az egyiptomi remetĂ©k, a keresztes hadjĂĄrat kudarca utĂĄn felmĂ©rtĂ©k, hogy a muszlim uralom tartĂłs lesz a NĂlus mentĂ©n, s a szultĂĄn pedig, mint potenciĂĄlis kollaborĂĄnsokkal szĂĄmolt velĂŒk, Ăgy nehezebb lett a keresztĂ©nyek helyzete. Nem lehetsĂ©ges-e, hogy jĂł rĂ©szĂŒk Ășgy gondolta, hogy Ășgy biztosĂthatjĂĄk csak az egyiptomi remetesĂ©g szellemi öröksĂ©gĂ©t, ha azt ĂĄtplĂĄntĂĄljĂĄk a keresztĂ©ny EurĂłpĂĄba?
MiĂ©rt pont MagyarorszĂĄgot vĂĄlasztottĂĄk? BizĂĄncot Ă©s az IbĂ©riai-fĂ©lszigetet a muzulmĂĄnok veszĂ©lyeztettĂ©k, Anglia Ă©s FranciaorszĂĄg szinte folyamatosan hĂĄborĂșzott egymĂĄssal, a NĂ©met-RĂłmai CsĂĄszĂĄrsĂĄgban a pĂĄpa Ă©s a csĂĄszĂĄr ellentĂ©te teremtett bĂ©kĂ©tlensĂ©get⊠HosszĂș tĂĄvon stabil ĂĄllamoknak csak a közĂ©p-eurĂłpai orszĂĄgok (magyar, lengyel, cseh) tƱnhettek. Mivel a magyarokat mĂĄr megismertĂ©k az V. keresztes hĂĄborĂș idejĂ©n, rĂĄadĂĄsul a szĂłba jöhetĆ orszĂĄgok közĂŒl ez tƱnt a legstabilabbnak, Ćsi hagyomĂĄnyai alapjĂĄn a legbefogadĂłbbnak, logikus vĂĄlasztĂĄsnak tƱnhetett, hogy minket vĂĄlasszanak. S talĂĄn termĂ©szetes, hogy MagyarorszĂĄgon belĂŒl is a szakrĂĄlis központot, a Pilist. (A Pilis szentsĂ©gĂ©t mind a keresztĂ©nysĂ©g elĆtti ĆsvallĂĄs, mind a keresztĂ©nysĂ©g elismerte, de MagyarorszĂĄg szakrĂĄlis feltĂ©rkĂ©pezĂ©se tĂșlfeszĂtenĂ© jelen ĂrĂĄs kereteit.)
Könnyen lehet, hogy ĂzsĂ©b kĂŒldetĂ©se nem az volt, hogy egy Ășj rendet alapĂtson, hanem az, hogy a legĆsibb remeteközössĂ©g, az egyiptomiakĂ© fennmaradjon.
Remete Szent PĂĄl sĂrjĂĄnak mĂĄsolata a budapesti SziklakĂĄpolnĂĄban
Mik tĂĄmasztjĂĄk alĂĄ ezt a âmesĂ©tâ?
Az elsĆ mindenkĂ©ppen a rend megnevezĂ©se. Abban az idĆben a rendet mindig az alapĂtĂłjukrĂłl, vagy arrĂłl a szentrĆl neveztĂ©k el, aki a rendet megalapĂtotta, vagy a regulĂĄjukat megszabta. Pl. ferencesek, domonkosok etc. A pĂĄlosokat remete Szent PĂĄlrĂłl (Kr.u. III. szĂĄzad), az egyiptomi remetĂ©k legendĂĄs alakjĂĄrĂłl, szimbolikĂĄjuk szintĂ©n hozzĂĄ kapcsolĂłdik â ezt azt valĂłszĂnƱsĂti, hogy magukat az egyiptomi remetĂ©k jogutĂłdjĂĄnak tartottĂĄk.
Ărdekes, hogy ĂzsĂ©bet hivatalosan csak 2009-ben, XVI. Benedek pĂĄpa nevezte boldognak, de szenttĂ© avatĂĄsĂĄra nem kerĂŒlt sor az elmĂșlt, több mint nyolc Ă©vszĂĄzadban. Hogy ennek mi a jelentĆsĂ©ge? A katolikus közössĂ©gek bevett gyakorlata, hogy megprĂłbĂĄljĂĄk elĂ©rni alapĂtĂłjuk szenttĂ© avatĂĄsĂĄt, azaz annak hivatalos elismerĂ©sĂ©t, hogy az illetĆ mĂĄr Isten lĂĄtĂĄsĂĄra jutott Ă©s hĆsies fokon gyakorolta az erĂ©nyeket (ami persze nem jelenti azt, hogy teljesen bƱn nĂ©lkĂŒl Ă©lt). A közĂ©pkorban csak azokat a közössĂ©gek szĂĄmĂthattak a hĂvek elismerĂ©sĂ©re, amelyik igazolni tudta, hogy egy szent hozta lĂ©tre. FelmerĂŒl a kĂ©rdĂ©s: a pĂĄlos rend, amelyik az egyik legnagyobb Ă©s leghĂresebb magyarorszĂĄgi szerzetesrend volt, miĂ©rt nem tudta elĂ©rni, hogy alapĂtĂłjĂĄt, ĂzsĂ©bet, szenttĂ© avassĂĄk? TalĂĄn pont azĂ©rt, mert nem Ćt, hanem Remete Szent PĂĄlt tekintettĂ©k igazi alapĂtĂłjuknakâŠ
Boldog ĂzspĂ©b Ă©lete - Klastrompuszta
A mĂĄsodik Ă©rv egy törtĂ©nelmi pĂĄrhuzam: egy mĂĄsik Ćsi rend, a karmelitĂĄk bĂĄr mĂĄr a Krisztus elĆtti idĆktĆl fogva KĂĄrmel hegyĂ©n Ă©ltek, a török elĆl szintĂ©n EurĂłpĂĄba menekĂŒltek, tehĂĄt, ha feltĂ©telezĂ©sĂŒnk szerint valĂłban az egyiptomi remetĂ©k utĂłdai lennĂ©nek a pĂĄlosok, nem pĂ©lda nĂ©lkĂŒli eset lenne a törtĂ©nelemben, hogy a Közel-KeletrĆl egy vallĂĄsi közössĂ©g EurĂłpĂĄba költözik.
A PilisszĂĄntĂłi Kereszt
A jeruzsĂĄlemi kereszt
Az Ășgynevezett jeruzsĂĄlemi kereszt Ă©s a szĂĄntĂłn megtalĂĄlt kĆ közötti hasonlĂłsĂĄg nem nevezhetĆ perdöntĆnek, bĂĄr ha csak a letisztĂtott formĂĄkat nĂ©zzĂŒk, mindenkĂ©ppen Ă©rdekes lehet, a stĂlusjegyek Ă©s a szimmetria hasonlĂłsĂĄga közös eredetre utal (legalĂĄbbis arra, hogy azonos kultĂșrkörbĆl szĂĄrmazik a kĂ©t jelkĂ©p).
A pĂĄlosok vonzĂłdĂĄsa a barlangok irĂĄnt szintĂ©n nem perdöntĆ: ez ha nem is tĂșl gyakori, de mĂĄs szerzetesrendeknĂ©l is megfigyelhetĆ.
Nos, a szĂĄntĂłi keresztet nĂ©zve ezek a gondolatok jutottak eszembe. TalĂĄn nem is tudjuk, hogy a keresztĂ©nysĂ©gnek Ă©s az egyetemes kultĂșrtörtĂ©netnek milyen szilĂĄnkjait ĆrizzĂŒk itt a Pilis lĂĄbainĂĄl. LehetsĂ©ges, hogy a keresztĂ©nysĂ©g egyik legĆsibb remetesĂ©gĂ©nek emlĂ©keit ĆrizzĂŒk törtĂ©nelmĂŒnkben.
A Renddel kapcsolatos többi kĂ©rdĂ©ssel, a magyar ĆsvallĂĄshoz valĂł kapcsolĂłdĂĄsukkal, a magyar törtĂ©nelemben betöltött szerepĂŒkkel, fĆleg a Hunyadiakkal valĂł kapcsolatukrĂłl (a pĂĄlosok Ă©s a Hunyadiak cĂmerĂ©ben is a csĆrĂ©ben kerek tĂĄrgyat tartĂł hollĂł lĂĄthatĂł, vagy Hunyadi MĂĄtyĂĄs milyen mĂ©rtĂ©kben tĂĄmogatta a pĂĄlos rendet), nĂĄlam sokkal hivatottabbak mĂĄr foglalkoztak.
PĂĄlos cĂmer - a hollĂł a kerek tĂĄrggyal a közĂ©ppontban
Hunyadi MĂĄtyĂĄs kirĂĄly cĂmere