top of page

Látogatóim száma

Sarród, kilátó (Fertőd04)

  • Szerző képe: Rozványi Dávid
    Rozványi Dávid
  • 2023. szept. 9.
  • 1 perc olvasás

Frissítve: 2024. okt. 24.



Egy kilátóról madarakat lesek, s a nádasban megbúvó vizet: egykor miénk volt e tó, minden partja magyar, majd határrá vált, mit vasfüggöny zárt el, keresztül rajta csak szökni lehetett.


Ma már madarak és őzek birtoka, s az emberé, ki békére vágyik, lassan emlékké válik a határ - s hinni tudom a harmóniát.






3 Comments


idenes.47
Sep 09, 2023

Igen, szépséges hasonlat az egész vers. S emlékké válik a határ, s hinni tudom a harmóniát. Gyönyörű leírás az egész vers, köszönöm!

Like
idenes.47
Sep 09, 2023
Replying to

Békévé oldja az emlékezés. Köszönöm minden versét!

Like
bottom of page