E városban minden sarkon les ránk egy „miért”, s a gyanútlan vándorra lecsap, a sok „miértből” áll össze a történelem, amit az ember sokszor meg nem ért.
Egy templomban két név, apáé, s fiúé: az apa háborúba ment, s meghalt, a fiú háborúba ment, s meghalt[1], Kelemen Károly és Kelemen Károly, e földön rózsafüzérré válik a requiem… Két halott, két hős, két vesztett háború, s nem tudni, mi értelme volt…
E városban kecske őriz templomot, mely királynak koronát adott[2], de szalmaláng a széna és a múlt, abora[3] lett a szent hajlék, mikor kalapos lett a király[4], s a régi dicsőség eltűnt, nem tudni, miért.
Az Új utcában zsinagóga áll, üres már fél évezrede[5], nem hangzik fel a Smá Jiszróél[6], a mikvé[7] nem tisztít testeket, csak üres falak között kísért a „miért”…
E földért harcolt a Rongyos Gárda, „So siegt das Vaterland”, „Így győz Hazánk” szavazócetliken, a város magyar maradt, hogy lakóit, mint idegeneket, deportálják 45 után[8]… Hálát nem ismer a politika, mégis a város a Civitas Fidelissima[9]…
E sok választalan miért írja a magyar sorstörténetet, mert a történelem olyan bűn, melyre nincs feloldozás, mert önönmagunkra mérjük a penitenciát[10], de a megvallott vétek tán jövőt terem…
[1] 1914-ben és 1941-ben, a Kecske-templomban található emléktábla szerint [2] A Kecske-templomban koronázták meg 1625-ben III. Ferdinánd királyt [3] szénatároló [4] II. József 1787-ben feloszlatta a ferences rendet, a templom fenntartóit, így a templom egy ideig szénatárolóként működött [5] a városból 1526-ban űzték el a zsidókat, az Ó-Zsinagóga azóta használaton kívül áll [6] Halld Izrael, zsidó ima [7] rituális fürdő [8] 1946-ban a soproni németséget, akik 1920-ban a Magyarországhoz való tartozás mellett szavaztak, kitelepítették [9] a magyarság melletti döntéséért a város 1922-ben megkapta a Leghűségesebb Város címet [10] vezeklés: a megvallott bűn utáni jóvátétel a katolikus vallásban