Nem csak a könyveknek, a verseknek is meg van a maguk története. Ez a vers unokahúgom, Rozványi Beáta egyik fényképére íródott, s azt hiszem, ez a legszebb versem az anyaságról.
Vártalak,
mint tavaszt a tél,
mint Nagypéntek a Húsvét reggelét,
vártalak, hogy megleljem Benned, ami szép
tiszta és egész.
Átöleltelek álmomban ezerszer,
átölellek most is minden percben,
Benned nyer értelmet minden,
minden öröm és minden szenvedés.
Szeretlek, gyermekem.