top of page

Látogatóim száma

János vára - Janův hrad (Morvaországi merengések 02)

  • Szerző képe: Rozványi Dávid
    Rozványi Dávid
  • 1 nappal ezelőtt
  • 2 perc olvasás

 

Ment a vadász, űzte a sorsát,

átallépett folyót, mocsárt,

Övé volt e birtok, s minden lénye,

mi futott a réten, s szállt az égen.

 

Nézte a tündér, élőknek őrzője,

hogy ront keresztül példája embernek,

nem nézi mi a varázs, és mi az, mi élet,

zsákmányra éhesen, törve előre.

 

Megálla a vadász és körbenéze,

gondolván mi haszna lenne mindennek:

látott szántóföldet és bányavidéket,

gazdagító dús aranyérmeket.

 

Szóla a tündér, repülve eléje:

Minden varázsomat pusztítnád, mivégre?

Nem szebb-e vadon és minden meséje,

mint a gazdaságnak minden igéje?

 

Munkagépek kattogása,

bányászok csákányozása,

folyózsilip tündért űz el,

s minden varázst elveszejt.”

 

A vadász nem hajlott szóra,

tervet kovácsolt haszonra,

elűzve a bűbájt, varázst,

lecsapolta mocsarát.

 

Végezve a mesterművel,

nyugalmát nem lelte mégsem,

hiányzott a titok, a varázs,

hiába a mintagazdaság.

 

Már a haszon nem érdekelte,

inkább várat épített:

regéket habarcsolt össze,

hátha visszatér tündére.

 

Erdő mélyén mese-várrom,

tündérre várva álldogál ott,

régen meghalt már a herceg,

de az álma él még, rendületlen:

 

hátha egyszer még a holdfény,

vagy a mocsár lidérc lángja,

újra idéz álomlényt,

s teljessé lesz a világa.


 

János vára (Janův hrad, Janohrad) egy kellemes erdei sétával érhető el. A látszattal ellentétben az építmény nem középkori, hanem a XIX. század elején készült műrom.

A várat I. József liechtensteini herceg (1759–1805) álmodta meg. Olyan ember volt, akit modernizátornak is nevezhetnénk: birtokai gazdálkodását korszerűsítette, bányákat nyitott, látszólag mindannak ellentéte volt, amit ez a műrom jelent. Talán pont ezért határozta el 1801-ben a felépítését, így akart megőrizni valamit abból a régi vad világból, ami szép lassan visszabontott.

Hiába álmodta meg, a vár felépültét nem élte már meg: az már I. János liechtensteini herceg (1760-1836) idejére esett (1808), s róla nevezték el a várat János várának. Érdekesség, hogy I. János nem csak vitéz katona volt, de alatta vált függetlenné Liechtenstein, a Római Birodalom 1806-os felbomlásával.

Ha Morvaországban járunk, szinte mindenhol a liechtensteinek emlékébe botlunk, hiszen hiába voltak egy szuverén állam urai, a birtokaik jó része Morvaországban feküdt, egészen a II. Világháború végéig.

János vára azonban nem a történelemről szól, sokkal inkább a bele álmodott mesékről és regékről.

 

Hozzászólások


bottom of page