Számomra a Balaton-felvidék Magyarország egyik legtitokzatosabb része, s ezen belül is mindig magával ragad az Öskü-i templom. Nehéz szabadulni a hely varázsától, ennél csak egy feladat nehezebb: a templommal kapcsolatos kérdésekre választ találni. Mert ezekből számtalannal találjuk szembe magunkat…
Az első kérdés a hely neve: Öskü. A népies szómagyarázat alapján ősi, kőből épült épületként értelmezhetnénk, azonban az első szótag, az „Ös” (Ős, Es) személynév volt. A hagyomány szerint, a honfoglaláskor a mai Veszprém megye területét a Szalók nemzetség szállta meg, melynek feje Ősbő volt, innen ered a település nevének első szótagja. A „kő” a régi településnevekben sziklaoromra épült várat jelentett – azonban Öskün nincs ilyen vár (az Újlaky-féle vár nem magaslaton volt). Igaz, a középkorban a templomok gyakran erődítményként is szolgáltak, azonban itt a párhuzam ennél is erősebb: a templom belső falsíkját nem a templomokra, hanem a várakra jellemző módon építették meg (hasonlóan az esztergomi vár falait).
A második kérdés, hogy mikor épült a templom. Régebben úgy gondolták, hogy török mecset volt eredetileg, de valójában régebbi, az Árpád-korban, a XI. század végén emelte a veszprémi káptalan – ilyenek lehettek azok a templomok, melyeket Szent István király törvénye alapján minden tíz falunak emelnie kellett. Egyesek szerint római kori alapokra épült, de ezt még nem sikerült bizonyítani. Mai formáját, jellegzetes zsindelytetőzetét a XVIII. század elején nyerte el – egy apróság kivételével: ekkor még harangtorony is emelkedett a kupola fölé[1].
A harmadik kérdés a véletlenek szerepe: annak, hogy ma ismerjük és ilyennek ismerjük az ösküi templomot, igen nagy szerepe volt két XIX. századi eseménynek.
Az első véletlen megértéshez tudni kell, hogy Öskü új plébániatemploma 1843 és 1848 között felépült, így felmerült a kérdés, hogy mi legyen a régi kerektemplom sorsa? A várpalotai uradalmat ekkortájt Waldstein János örökölte meg, s megbízta Ybl Miklóst, hogy a kápolnát mauzóleummá alakítsa át. Ybl Miklós a tervek készítése során a korabeli közhiedelemből indult ki, hogy a templom eredetileg mecset volt, így az első tervváltozatához még minaretet is tervezett…
Bár Ybl Miklós zsenialitását feltétel nélkül elismerem, de nagyon örülök annak, hogy tervei közül egyik sem valósult meg: a Kerektemplom megmaradt eredeti, egyszerű és tiszta szépségében[2].
A másik véletlen, a vasútvonal megépülte 1872-ben: a szikla átvágásával szerencsére nem sérült meg a templom, de az utasok megcsodálhatták, s a Kerektemplom „divatba” jött.
S végül a címben feltett kérdésre a válasz: kerek-e a Kerektemplom? A legősibb templomok, gondoljunk csak a Panteonra és a Szent Sír bazilikára, kerek alaprajzúak voltak, jelképezve a föld teljességét. Látszólag az Ösküi templom is ebbe a sorba illeszkedik, valójában kissé ovális, amint ez a helyreállítás során végzett földmérés kiderítette[3].
Néhány gyakorlati tanács: a Kerektemplomnak nincs meghatározott nyitvatartási ideje, ezért, ha belülről is szeretnénk megcsodálni, érdemes felvenni a kapcsolatot a római katolikus plébániával, de a legnagyobb élmény egy szentmisén történő részvétel lehet: http://oskuplebania.hu/szentmisek-rendje/. Amennyiben ez nem sikerülne, a templom külső megtekintésére érdemes 20-30 percet szánnunk.
[1] a templom történetéről bővebben: https://varlexikon.hu/oskui-rotunda [2] a tervekről bővebben: http://ybl.bparchiv.hu/temak/templomrom-atalakitasa-mauzoleumma-osku [3] forrás: https://osku.hu/index.php?p=adatlap&kategoria=latvanyossag&id=271
Comments