A császár palotát épített magának...

Én már nem is tudom melyik várost keresem...

Mikor vágyódsz arra, hogy mindent levetve tengerre szállj, a köznapot levetve, mint kopott ruhát, mert tudod, hogy vár egy új világ,...

Sopron, másképp látlak én, mint a sok turista, ki ide betér: nekem ez a város az iskola, a Jereván lakótelep, (hol tán megfordul az öreg...

Egyszer egy királynő, mit gondol magába, hihihi, hahaha, mit gondolt magába: Elkéne mennie magyar országába, hihihi, hahaha, magyar országába. Befogadott ekképp arany hintajába, hihihi, hahaha, arany hintajába. El is jutott szépen Vácnak városába, hihihi, hahaha, Vácnak városába. Hőköltette lovát város határban, hihihi, hahaha, város határában. Nagy kőkapu várta, frissen habarcsolva, hihihi, hahaha, frissen habarcsolva. Által nem megyek én, hiszen ez összedől, hihihi, hahaha,

Mennyi színe van a Betlehemnek, mennyi lélekszála a Szentséges éjnek, összekötve múltat és jelent, názáreti Máriát, Megváltót s a magyar...

Három "diákvers" Mosonmagyaróvárról

Konsztantyin Szimonov verséhez, Édesanyám emlékére

A város, hol a kelet és nyugat termékenyítő csókot vált...

Kivirágzott Jessze [1] vesszeje,Gyöngyöspatán az oltár felett,Izrael királya minden leveleés Mária édes gyümölcse.   Álmodott Izáj [2] ,...

A víz csak egy kémiai elem, mit leírni könnyű: H2O, de csodává te teszed, - ha képes vagy kilépni, az időből kiválni, elengedni mindent,...

Erős vár nékünk Istenünk, temploma lelkünknek biztos otthona

Egy templom áll őrt az idők felett...

Halmágy vértanú lelkészének emlékére

Ezt a verset a győri Kemenes Cukrászda ihlette

Körülötted hűvös még a reggel, de mosolyod szívmelengetőn meleg. Körülötted az ősz, de mosolyod maga a tavasz. Körülötted pereg, s pörög...

Édes néném, üzenem kédnek [1] , hogy a messzi Rodostóból is otthonra álmodom, hánykódva a fátum [2] nagy habjai közt, a zágoni otthonra...

Ha azt kérded, mi az életem, ha kérdezed – igen, szeretem! Szeretem, hogy van mit dolgoznom, hogy van munkám, mivel kiegészítem a...

Két világ határán állok, befogad az egyik, kitaszít a másik.

Láttam a csodát Kézdivásárhelyen, hogy kinccsé válik, mi értéktelen, szívvel, kézzel, lélekkel tarkává lesz minden, játékká válik a múlt,...