Erdélyi és Partiumi verseim gyűjteménye az elmúlt 20 évből. Vannak közöttük közismertek, de vannak eddig publikálatlanok is, remélem,...

Andinak, aki egyszer megkérdezte, mit jelent nekem a haza és azoknak, akiknek Trianon egyszerre történelem és élő seb Siratunk valamit,...

A kárpátaljai magyar fiataloknak és A.-nak, aki egyszer azt kérdezte van-e jövője a hazának és a hazaszeretetnek Mi, magyarok, arra...

Siratok valamit, ami sohasem volt enyém: mikor születtem, csak mesékből ismertem, hogy egykor volt egy ország, kerek és egész – a hazám....

Ahogy a múltkor írtam, Tapolca bővelkedik érdekes és művészi köztéri szobrokban. Ezek közül az egyik, Marton László alkotása, a Négy...

Jól tudták az egykor éltek, templomban Istent érint a lélek, tornyának el kell érnie a mennyet, ezért rakott egymásra sok követ, hívő...

Üres a sír már, csak angyal ül kövén, a kertben Jézus sétál, az élet csendje mindent átitat. Csak az őrök remegnek, a tanítványok még...

Rettegés angyala száll a világ felett, sófárként[1] szólnak szám-harsonák: ennyi a beteg, s közülük ennyi halt meg számok börtönébe zárva...

Néha rácsodálkozom, mily bölcs a nép, melyből származom: Gyümölcsoltónak nevezik e napot, mikor az angyal jó hírt hozott, hogy gyermek...

Erdélyi útiképek IV. Vágytalak látni, Erdély, mint ki titkos randevúra kész, valahányszor megállt a vonat, szívem egyre jobban dobbant…...

Mezőkövesdi Takács István emlékére köszönettel Laczkó Pető Mihály úrnak, aki megmutatta nekem ezt a csodát Egy önarckép, az arcon vad...

Tudjuk-e Gyula utcáit járni, Jézust követve, s látni e várost, mint kőből épült Biblia Pauperumot[1]? Egy templom – Názáret Egy könyvtár...

A „voltból” jövőt formál a csend.

Szemerkélő esőben foszlanak álmaid, társaid, kikben bíztál, nem jönnek el, szavadra úgy érzed, senki sem figyel, én mégis azt mondom: Ne...

Palota ablakában csillan a lagúna, barokk farsangról mesél, melyben örvénylett a szennyes és a szent. Egykor egy földrész vándorolt ide...

Velence, mint öreg hölgy, arcát vakolat-smink fedi, felidézi régi napjait, mikor világ hódolt lábai előtt. Szemében fény csillan...

Ígérkezik a tél, letette névjegyét, jégvirággal kurizál, dérrel falevelet cifráz, köd ködmönt vállára terít, hólatyak a kölnije s a havas...

Erdélyi útiképek III.5 Elvettek tőlünk egy fél évezredet, sok bajunk között észrevétlen. Mert volt egy vár, Nagy Lajos alatt építették a...

Kitelepített német nemzetiségű kisfiú Déli pályaudvar, léptelen lépcsők, üres vonatok, kit várnék, nem érkezik, kit kísérnék, nem erre...

Az ember [1] várat épített szerelmének, tégla-mindenséget feleségének. Nem rajzolt papírra terveket [2] , szíve sugallatára illesztett...