Volt egy város, Krakkó volt neve, ki sárkányt rettegett, szüzeit áldozta neki, de végül legyőzte, mint ezerszer hallott sablonos...

Utak fordulóján, erdőknek alján, durván faragott szobrod áll, Mária. Nem Dávid leánya, kit angyal köszöntött, inkább parasztleány, mintha...

Vajon eljön-e az igazi Vízkereszt, mikor egymásban fedezzük fel, Jézust, ki közénk érkezik?

Vándorcsillaggal volt viselős az éj, s lent a földi emberek élték szokásba fulladt napjaik. A cézár, a felséges isten, márványpalotájában...

Ha az ajándékban keresed, akár kapni vagy adni szereted, a Karácsonyt nem leled, hacsak magad ajándék nem leszel. Ha csak a csillogásban...

Ezt a verset Erika, a feleségem tanítványainak írtam. Gyermekvers, talán túl egyszerű, de gyakorta a legnagyobb igazságok a...

Ezt a verset 2016-ban írtam, amikor fiam, Salamon, egy misztériumi játékban Izajás prófétát játszotta el. Ez a vers az övé... Kisfiam...

Hegyölelte szép falumban, csendesül az Advent; gyertyát gyújtunk, busz se fordult, felcsendül az ének: Téged várunk, Isten.

Ma a naptár Krisztus Királyra jár, templomodban veled nézek szembe. Te hófehér ostyadarabkán, valóságosan, de láthatatlan – én testi...

Bálint Ferenc, a Pro Communitas civil egyesület elnökének kérésére írtam ezt a verset Mohol és a Délvidék magyarságának Tisza partján,...

Búcsúzó nap fénye, gyertyalángokat táncoltat a november esti szél, megszínesedett falevelek halál-szép színei, vadgesztenyék pattognak a...

Halottak napja: mécsesek égnek a sírokon, a mécsesek kifogynak, s csak a műanyag vagy fémhüvely marad. Pár hét, s mind a szemétbe kerül,...

Fiamnak, Salamonnak Vannak szentek, akik mindig is különösképpen közel álltak hozzám, ilyen Salamon magyar király is (1053-1087,...

Október, vérmocskos macskakő, lyukas zászló, golyóverte mentő, kiégett tank, ezernyi lódenkabátos halott, szénné égett szovjet katona,...

Lengyel föld határán, fenyőfák alatt katonák korhadó fakeresztjei, a „közhazának” halottjai. Meghaltak egy országért, egy kis...

Vágytam látni templomod, valaha legszebb volt a magyar templomok között, kapujáról Márai írt regényt… Most csendben alszik a belváros...

Barátomnak, Orovec Valériának Ki gondolta volna, hogy e sáros patak, mely valahol a vár tövében fakadt, a történelemben vérfolyóvá...

Mi itt a történelem szegletén, oly szívesen dobjuk igazságaink, hitünk és szenvedéseink, a földbe ásott viperaverembe, hagyván, hogy a...

Az Úrnak áldása, hogy szőlőt teremnek a dombok és hegyek, gyümölcsöt, mely vidítja az emberszíveket. De a szőlőtő, mely igaz szemet...

Villányról mindenkinek a borászatok és a pincék jutnak eszébe, pedig még egy csodáért érdemes odazarándokolni: az őslény-tanösvényért....